Az elektromos energiarendszerek bonyolult világában a biztonság és a megbízhatóság nem csupán kívánatos tulajdonság; alapvető, meg nem alkuvó követelmények. Ennek a védelmi infrastruktúrának a középpontjában egy egyszerűnek tűnő eszköz áll: a védelmi áramváltó . Elsődleges funkciója a nagy primer áramok pontos leskálázása szabványos, alacsony szintű szekunder értékekre, biztonságos és kezelhető jelet biztosítva a védőrelék számára. Az igazi mérték azonban a védelmi áramváltó nem a normál működési feltételek melletti teljesítménye, hanem a viselkedése a legsúlyosabb és abnormálisabb események során – amikor a normálnál több tucatszor nagyobb hibaáramok lépnek át a rendszeren. Ilyen szélsőséges körülmények között a fogalom térdpont feszültség átmenet az adatlapon szereplő műszaki specifikációtól a sikeres védelmi esemény és a katasztrofális rendszerhiba közötti meghatározó tényezővé.
A térdponti feszültség boncolgatása előtt elengedhetetlen, hogy teljes mértékben megértsük magának az eszköznek a kritikus szerepét. A védelmi áramváltó egy műszertranszformátor, amely a primer áram csökkentett, arányos másolatának leválasztására és ellátására szolgál a védőrelékhez és más kiegészítő berendezésekhez. Ellentétben párjával, a mérő áramváltó , amely a normál terhelési áramok szűk sávján belüli pontosságra van optimalizálva, a védelmi áramváltó merőben más célra tervezték. Teljesítményét az alapján ítélik meg, hogy képes hűen reprodukálni az elsődleges áram hullámformáját még akkor is, ha a rendszer tranziens, nagy fokú hibaáramoknak van kitéve. Ez a reprodukált jel az egyetlen információforrás a relé számára, amely a védelmi rendszer agya. A relé elemzi ezt a jelet, és meghozza a döntő döntést, hogy a megszakítót kioldja-e vagy sem, ezáltal elkülönítve a hibát.
A működési környezet a védelmi áramváltó ezért rendkívül igényes. Passzívnak és pontosnak kell maradnia a normál üzem több évtizede alatt, de a hiba előfordulását követő ezredmásodperceken belül hibátlan, nagy pontosságú működésbe kezd. A szekunder áramjel bármilyen torzulása vagy meghibásodása a relé hibás működéséhez vezethet. Az ilyen hibás működések két veszélyes formát ölthetnek: hamis kioldás, amikor a hálózat egy egészséges szakaszát szükségtelenül leválasztják, ami leállást és potenciális berendezésfeszültséget okoz; vagy a kioldás meghiúsulása, ha a valódi hibát nem szüntetik meg, ami lehetővé teszi, hogy az fennmaradjon, és jelentős károkat okozzon a transzformátorokban, kapcsolóberendezésekben és egyéb költséges eszközökben. A teljes védelmi lánc integritása a védelmi áramváltó képes elkerülni a telítettségként ismert állapotot, és pontosan ez az a hely, ahol a térdponti feszültség válik a narratíva központi szereplőjévé.
A legegyszerűbben fogalmazva a térdpont feszültség egy adott feszültségérték a gerjesztési jelleggörbéjén védelmi áramváltó amely jelzi az átmenetet a lineáris tartományból a telített tartományba a mag mágneses működésében. Ennek megértéséhez vizualizálni kell a transzformátor belső működését. A primer áram mágneses fluxust hoz létre a magban, amely azután indukálja a szekunder áramot a tekercsben. A primer áram egy kis részét azonban magának a magnak a „gerjesztésére” használják – ez a mágnesező áram.
Ha a szekunder feszültség alacsony, a mag messze van a telítettségtől. A mágnesező áram elhanyagolható, és szinte a teljes primer áram átalakul a szekunder oldalra. Ez a lineáris vagy arányos működési tartomány. A szekunder feszültség növekedésével – jellemzően a csatlakoztatott terhelésen (a relén és a vezetékek impedanciáján) átfolyó nagy primer hibaáram miatt – a magnak több mágnesezőáramra van szüksége. A térdpont feszültség A nemzetközi szabványok, például az IEC 61869 szerint formálisan úgy definiálják, mint a gerjesztési görbe azon pontját, ahol a szekunder feszültség 10%-os növekedéséhez a gerjesztőáram 50%-os növekedésére van szükség. Ezen a ponton túl a mag elkezd telítődni.
Amikor a mag telítődik, az áteresztőképessége drámaian csökken. Már nem tudja támogatni a mágneses fluxus jelentős növekedését. Következésképpen a mágnesező áram masszív növelésére van szükség a fluxus kismértékű növekedéséhez is. Ez a mágnesező áram gyakorlatilag veszteség; már nem alakítható át szekunder árammá. Az eredmény egy erősen torz szekunder áram hullámforma, amely alig hasonlít az elsődleges hibaáramhoz. Előfordulhat, hogy a relé, amely ezt a torz jelet veszi, nem tudja megfelelően azonosítani a hibát, ami potenciális működési hibához vezethet. Ezért a térdpont feszültség nem csak egy szám; ez a feszültségküszöb határozza meg a hűséges jelreprodukció felső határát egy adott védelmi áramváltó .
közötti kapcsolat térdpont feszültség a telítettség pedig közvetlen és okozati. A telítettség az a jelenség, amely a védelmi áramváltó kifejezetten a relé működésének elkerülésére vagy késleltetésére szolgál. A térdpont feszültség a kulcsfontosságú tervezési paraméter, amely meghatározza, hogy ez a telítettség mikor következik be egy adott feltételek között.
Az a szekunder kivezetésein kialakult feszültség védelmi áramváltó a szekunder áram és a teljes kapcsolt terhelés szorzata (V s = I s × Z b ). Hiba esetén a szekunder áram (I s ) nagyon magas lehet. Ha a teljes teher (Z b ), amely magában foglalja a relé impedanciáját és a csatlakozó vezetékek ellenállását, jelentős, a keletkező szekunder feszültség (V s ) jelentős lehet. Ha ezt számoljuk V s maximális hiba esetén megközelíti vagy meghaladja a transzformátor értékét térdpont feszültség , a mag telítettségbe lép.
A telítettség után a szekunder áram hullámalakja erősen megszakad. A tiszta szinuszos hullám helyett a relé egy hullámformát lát lapított csúcsokkal és magas harmonikustartalommal. Ennek a torzításnak számos káros hatása van a védelmi teljesítményre. Például elektromechanikus relék csökkenhet a nyomaték, ami megakadályozza, hogy zárják az érintkezőket. Digitális vagy numerikus relék , amelyek algoritmusaikban gyakran az áram alapvető összetevőjére támaszkodnak, pontatlan méréseket kaphatnak. Algoritmusok ehhez differenciálvédelem , amelyek egy védett zóna két végén mérik össze az áramokat, kibillenthetik az egyensúlyt, ha az egyik áramváltó telítődik, a másik pedig nem, ami hamis kioldáshoz vezet. A térdpont feszültség ezért pufferként működik. Egy kellően magas térdpont feszültség biztosítja, hogy a hibaáram átvezetéséhez szükséges szekunder feszültség a mag lineáris működési zónáján belül maradjon, megakadályozva a telítést és garantálva a pontos áramjelet a hiba kritikus első ciklusaiban, amikor a relének meg kell hoznia a döntést.
A fontosságát a térdpont feszültség tovább fokozódik, ha speciális, nagy teljesítményű védelmi rendszerekkel összefüggésben vizsgáljuk. A különböző sémák eltérő érzékenységgel rendelkeznek áramváltó teljesítmény, a megfelelő specifikáció elkészítése térdpont feszültség kritikus mérnöki döntés.
In differenciálvédelem , amelyet generátorok, transzformátorok és gyűjtősínek védelmére használnak, az elv Kirchhoff jelenlegi törvényén alapul: a védett zónába belépő áramok összege nulla legyen. Ha a védelmi áramváltó az egyik oldalon telítődik külső hiba (zónán kívüli hiba) során, tévesen alacsony vagy torz áramot ad. A relé belső hibát utánzó egyensúlyhiányt észlel, és helytelen kioldási parancsot adhat ki. Ennek megakadályozására a térdpont feszültség az összes közül áramváltós egy differenciálsémában kellően magasnak kell lennie, és megfelelően illeszkednie kell ahhoz, hogy biztosítsa, hogy mindegyik hasonló módon viselkedjen átmenő hiba esetén, ezáltal fenntartva a stabilitást.
Mert távolságvédelem átviteli vonalakon használatos, a relé a mért feszültség és áramerősség alapján kiszámítja a hiba távolságát. Áramváltó a telítettség torzíthatja az árambemenetet, ami hibás impedanciaszámításhoz vezethet. Ez azt okozhatja, hogy a relé alulnyúlik (nem lát hibát a kijelölt zónán belül) vagy túlnyúlhat (lásd a zónán túli hibát), ami veszélyezteti a védelmi rendszer szelektivitását. Egy magas térdpont feszültség biztosítja, hogy az áramjel tiszta maradjon a pontos impedanciamérés érdekében.
Továbbá az olyan alkalmazásokban, amelyek nagy impedanciájú gyűjtősín védelem , maga a működési elv támaszkodik a térdpont feszültség . Ezt a sémát úgy tervezték, hogy stabil legyen külső hibák esetén is, még akkor is, ha egy vagy több áramváltós telítés, stabilizáló ellenállás és feszültségbeállító ellenállás használatával. Ezen összetevők kiválasztása közvetlenül a térdpont feszültség a áramváltós áramkörben használják. Ebben az esetben a térdpont feszültség nem csupán korlátozó tényező, hanem a védelmi algoritmus tervezésének és koordinációjának szerves része.
Kiválasztása a védelmi áramváltó megfelelővel térdpont feszültség egy szisztematikus folyamat, amely az alkalmazás alapos elemzését igényli. Nem arról van szó, hogy egyszerűen az elérhető legmagasabb értéket kell kiválasztani, mert ez szükségtelenül nagy és drága berendezésekhez vezethet. A kiválasztás több, egymástól függő tényező gondos mérlegelésén alapul, amelyeket az érthetőség kedvéért a következő táblázatban foglalhatunk össze.
| Tényező | Leírás | Hatás a térdponti feszültség követelményére |
|---|---|---|
| Maximális hibaáram | A legmagasabb szintű szimmetrikus áram, amelyet a rendszer képes előállítani védelmi áramváltó helyen. | A nagyobb hibaáram közvetlenül növeli a szekunder feszültséget. Ez a legjelentősebb tényező, amely nagyobb térdponti feszültséget igényel. |
| Összekapcsolt teher | A szekunder áramkörre csatlakoztatott teljes impedancia, beleértve a reléket, mérőket és ami a legfontosabb, a csatlakozó kábelek ellenállását. | A nagyobb terhelés magasabb szekunder feszültséget eredményez ugyanazon áram mellett. A terhelés csökkentése (például nagyobb kábel-keresztmetszetek használata) alacsonyabb térdponti feszültséget tesz lehetővé. |
| Relé típusa és technológia | A használt speciális védelmi relé (pl. túláram, differenciálmű, távolság) és a benne rejlő terhelés és működési idő. | A modern digitális relék gyakran alacsony terhelésűek, csökkentve a követelményeket. Egyes nagysebességű sémáknál magasabb térdponti feszültségre lehet szükség a telítésmentes működés biztosításához a legelső ciklusban. |
| Rendszer X/R arány | Az induktív reaktancia (X) és az elektromos rendszer ellenállásának ® aránya a hiba helyén. | A magas X/R arány erősen induktív rendszert jelez, ami a hibaáram lassabb csillapító egyenáram-eltolásához vezet. Ez az egyenáramú komponens sokkal könnyebben képes telítettségbe vinni a magot, ami magasabb térdponti feszültséget igényel a hűség fenntartásához. |
Az általános számítás biztosítja a védelmi áramváltó nem telít, magában foglalja annak ellenőrzését, hogy annak térdpont feszültség nagyobb, mint a maximális szekunder hibaáram és a teljes terhelés szorzata. Ez biztosítja, hogy a hibaáram átvezetéséhez szükséges feszültség a telítési küszöb alatt maradjon. A rendszertervezők és a védelmi mérnökök aprólékosan elvégzik ezeket a vizsgálatokat a helyes meghatározásához térdpont feszültség , biztosítva a védelmi áramváltó a legrosszabb rendszerhiba körülményei között is ellátja feladatát.
Az elhanyagolás következményei a térdpont feszültség a specifikációs és kiválasztási folyamat során súlyos lehet, ami közvetlenül a rendszer biztonságának és megbízhatóságának kompromisszumához vezethet. Egy rosszul megadott térdpont feszültség lappangó hiba, amely évekig rejtve maradhat, és csak akkor derül ki nagyobb hiba esetén, amikor a védelmi rendszerre a legnagyobb szükség van.
Alul meghatározott térdponti feszültség: A két hiba közül ez a veszélyesebb. Ha a térdpont feszültség túl alacsony az alkalmazáshoz, a védelmi áramváltó nagy erejű hiba esetén idő előtt telítődik. Amint már szó volt róla, a keletkező torz szekunder áram a relé hibás működését okozhatja. A kioldás sikertelensége a berendezés tönkremeneteléhez vezethet a tartós hibaenergia miatt, ami tüzet, robbanást és hosszan tartó áramkimaradást okozhat. A hamis kioldás destabilizálhatja a hálózatot, szükségtelen leállásokat okozhat az ügyfelek számára, és potenciálisan lépcsőzetes meghibásodáshoz vezethet a hálózaton. Az ilyen események gazdasági költsége a berendezés károsodásától az állásidőből származó bevételkiesésig csillagászati jelentőségű lehet.
Túl meghatározott térdponti feszültség: Bár kevésbé azonnal veszélyes, mint egy alul meghatározott, túlzottan magas térdpont feszültség hátrányai is vannak. Egy magasabb térdpont feszültség jellemzően nagyobb magkeresztmetszetet vagy fejlettebb maganyagok alkalmazását igényli. Ez közvetlenül nagyobb, nehezebb és drágább lesz védelmi áramváltó . Normál üzemi feszültségeknél magasabb izgalmas áramot is eredményezhet, ami ugyan általában nem jelent problémát a védelmi alkalmazásoknál, de szükségtelen költségnövelő lehet. Ezért a mérnök célja nem az, hogy maximalizálja a térdpont feszültség , hanem optimalizálni – olyan értéket választani, amely a legrosszabb forgatókönyv felett biztonságos árrést biztosít anélkül, hogy szükségtelen anyag- és telepítési költségek merülnének fel.
Összegzésként a térdpont feszültség sokkal több, mint egy transzformátor adatlapján található ezoterikus műszaki paraméter. Ez az alapvető tervezési jellemző, amely meghatározza a teljesítmény határát védelmi áramváltó . Ez az a kritikus tényező, amely meghatározza, hogy az eszköz átlátszó, nagy pontosságú érzékelő marad-e, vagy veszélyes jeltorzítás forrásává válik az energiarendszer legsebezhetőbb pillanataiban. A magtelítettség kezdetének diktálásával a térdpont feszültség közvetlenül befolyásolja a teljes védelmi rendszer megbízhatóságát, biztonságát és sebességét.
Ennek a koncepciónak a mély megértése nélkülözhetetlen az energiaiparban érintett valamennyi érdekelt fél számára, a rendszertervezőktől és a védelmi mérnököktől a vevőkig és nagykereskedőkig, akik meghatározzák és szállítják ezeket a létfontosságú alkatrészeket. Meghatározva a védelmi áramváltó megfelelővel térdpont feszültség A maximális hibaáram, a csatlakoztatott terhelés és a rendszerparaméterek alapos elemzése alapján kiszámított érték megtárgyalhatatlan lépés a személyzet biztonságának, az értékes vagyontárgyak védelmének és az elektromos hálózat általános stabilitásának biztosításában. Ez a kulcskő, amelyre a megbízható elektromos védelem épül.
