A modern elektromos hálózat a mérnöki mestermű, egy hatalmas és összekapcsolt hálózat, amelyet arra terveztek, hogy az áramot a termelési forrásokból a végfelhasználók felé figyelemre méltóan megbízhatóan szállítsa. Ennek a rendszernek a középpontjában a nagyfeszültségű távvezetékek állnak, az izmos artériák, amelyek hatalmas mennyiségű energiát szállítanak hatalmas távolságokon. E kritikus utak biztonsága és stabilitása a legfontosabb, védelmük pedig kifinomult tudományág. Ennek a védelmi rendszernek a legfontosabb elemei közé tartozik a távvédelmi reléként ismert speciális eszköz.
A nagyfeszültségű távvezetékek számos lehetséges meghibásodásnak vannak kitéve, mint például villámcsapás, berendezés meghibásodása vagy idegen tárgyakkal való érintkezés. Ha hiba lép fel, az hatalmas áramlökést okozhat, károsíthatja a drága berendezéseket, például a transzformátorokat és a megszakítókat, és széles körben elterjedt áramkimaradásokhoz vezethet. Minden védelmi rendszer elsődleges célja a hiba lehető leggyorsabb azonosítása és elkülönítése a kár minimalizálása és a rendszer általános stabilitásának megőrzése érdekében.
Az átviteli vezeték mindkét végén helyi védelmi relék vannak elhelyezve, hogy észleljék ezeket az anomáliákat. Nagyon hatékonyak a közvetlenül a kijelölt zónájukon belül fellépő hibák megszüntetésében. Jelentős kihívást jelent azonban a hosszú távvezetékeken előforduló hibák. A vonal egyik végén lévő egyetlen relé szempontjából a távoli végén lévő hibát nehéz lehet megkülönböztetni a normál nagy terhelésű állapottól vagy a szomszédos szakasz hibájától. Ez a bizonytalanság késleltetett kioldáshoz vezethet, ami a rendszer stabilitása szempontjából elfogadhatatlan.
Ez az a hely, ahol a koncepció távvédelem kritikussá válik. Maga a kifejezés a „telekommunikáció” és a „védelem” portréja, pontosan leírva a funkcióját. A távvédelem relay nem egy önálló eszköz, hanem egy olyan rendszer, amely egy védelmi relét egy kommunikációs csatornával integrál, lehetővé téve az átviteli vonal mindkét végén lévő relék számára, hogy valós időben cseréljenek kritikus állapot- és hibainformációkat. E rendszerek alapvető értékajánlata az sebesség és szelektivitás . Azáltal, hogy lehetővé teszik a relék kommunikációját, tájékozottabb, összehangoltabb döntéseket hozhatnak a hibák ezredmásodperceken belüli elkülönítésére, sokkal gyorsabban, mint bármely lokalizált védelmi rendszer önállóan képes lenne elérni.
Az alapvető működés a távvédelem system egyszerű kétvégű távvezeték vizsgálatával érthető meg. Mindegyik terminálon – az A alállomáson és a B alállomáson – van egy megszakító, amelyet egy helyi védelmi relé vezérel. Ezen relék mindegyike a távvédelem relay .
Elsődleges szerepe a távvédelem relay kioldó jelek vagy blokkoló jelek küldése és fogadása a távoli vég felé és onnan. Ha egy relé hibát észlel, nem kapcsolja ki azonnal a helyi megszakítóját kizárólag saját mérései alapján. Ehelyett a kommunikációs csatornát használja, hogy megossza nézőpontját a másik végén lévő relével.
Vegyünk például egy belső hibát – olyat, amely közvetlenül az A alállomás és a B alállomás közötti átviteli vonalon fordul elő. Az A alállomás reléje észleli a hibát, és azonnal kioldó jelet küld a távvédelem relay Ezzel egyidejűleg a B alállomás reléje is észleli a hibát, és kioldó jelet küld az A alállomásra. A jel vételekor minden terminál távvédelem relay parancsot ad a helyi megszakítójának a nyitásra, és szinte egyszerre leválasztja a hibás vezetéket mindkét végéről. Ez az összehangolt cselekvés biztosítja a hiba teljes és lehető leggyorsabb áramtalanítását.
Ez a folyamat nagymértékben eltérő külső hiba esetén, például egy másik, a B alállomáshoz csatlakoztatott vonalon. Ebben a forgatókönyvben az A alállomás reléje láthatja a zavart, de a B alállomás reléje külső eseményként ismeri fel, és blokkoló jelet küld az A alállomásnak. A blokk vételekor a távvédelem relay Az A alállomáson megakadályozza a helyi megszakító kioldását, elkerülve ezzel a szükségtelen leállást egy egészséges vezetéken. Ez a szelektivitás kulcsfontosságú előny, amely növeli a hálózat általános megbízhatóságát.
Egy teljes távvédelem scheme több integrált komponensből áll, amelyek harmonikusan működnek. Ennek az anatómiának a megértése elengedhetetlen a rendszer megbízhatóságának értékeléséhez.
A védőrelé: Ez az intelligens eszköz, amely folyamatosan figyeli az elektromos paramétereket, például az áramerősséget, a feszültséget és a frekvenciát. Ezeket az adatokat használja fel annak meghatározására, hogy fennáll-e hibaállapot. A modern numerikus relék kifinomult logikával rendelkeznek a hibaészlelés és az irányítottság terén.
A távvédelmi terminál (vagy relé): Ez a speciális kommunikációs felület. Felveszi a parancsot a védelmi relétől (pl. „kioldás” vagy „blokk”), és biztonságos üzenetformátummá alakítja át a kommunikációs csatornán keresztül. A fogadó oldalon dekódolja a bejövő üzenetet, és érvényesített parancsot ad a helyi védelmi relének. Ezeket a terminálokat extrém sebességre és nagy zajvédelemre tervezték.
A kommunikációs csatorna: Ez az a fizikai vagy logikai közeg, amely a jelet a két vége között szállítja. A csatornaválasztás jelentős hatással van a teljesítményre, a költségekre és a megbízhatóságra távvédelem system .
Táblázat: Közös kommunikációs csatornák távvédelmi rendszerek számára
| Csatorna típusa | Tipikus technológia | Főbb jellemzők |
|---|---|---|
| Power Line Carrier (PLC) | Magas frekvenciájú jelek a tápvezetékre szuperponálva. | Használja a meglévő infrastruktúrát; költséghatékony rövid vonalak esetén; vonalzaj és hibák befolyásolhatják. |
| Száloptika | Dedikált vagy megosztott szálak OPGW vagy ADSS kábelen belül. | Rendkívül magas immunitás az elektromágneses zavarokkal szemben , nagyon nagy sávszélesség és sebesség, nagy biztonság. |
| Mikrohullámú rádió | Pont-pont vezeték nélküli rádiókapcsolatok. | Alkalmas nehéz terepen, ahol a kábelezés nem praktikus; tiszta rálátást igényel. |
| Vezetékes Pilot kábel | Fém csavart érpárú kábel. | Hagyományosan rövid távolságokra használják; érzékenyek a fizikai sérülésekre és a talajpotenciál emelkedésére. |
Az interfész berendezések: Ide tartoznak a modemek, multiplexerek és egyéb olyan eszközök, amelyek a jelet az adott csatornán keresztül történő átvitelhez kondicionálják, például az elektromos jeleket fényimpulzusokká alakítják száloptikai kommunikáció .
A logika, amely azt szabályozza, hogy a távvédelem relays interact határozza meg a sémát. A két legelterjedtebb séma a Közvetlen átviteli út és a Megengedő túlnyúló transzferút.
Közvetlen átviteli út (DTT) a legegyszerűbb és legbiztonságosabb séma bizonyos alkalmazásokhoz. Egy DTT-sémában, ha az egyik végén lévő relé úgy dönt, hogy kioldja a helyi megszakítóját egy általa véglegesen azonosított hiba miatt – például a saját alállomásán belüli gyűjtősínhiba miatt –, akkor egyidejűleg közvetlen, feltétel nélküli kioldási parancsot küld a távoli végnek. Ez biztosítja, hogy a távoli megszakító is kinyíljon, megakadályozva, hogy a hiba a másik oldalról táplálkozzon. A DTT-t gyakran használják biztonsági mentésként vagy olyan speciális forgatókönyvek esetén, ahol a helyi kioldási logika abszolút megbízhatónak tekinthető a távoli kioldás kezdeményezéséhez. A biztonságot ezen keresztül tartják fenn jelzés biztonsági intézkedéseket hogy megakadályozza a hamis jelzésekből eredő téves kioldásokat.
Megengedő túlnyúló átviteli út (POTT) az egyik legszélesebb körben használt távvédelem schemes vonalvédelemhez. Kiváló egyensúlyt kínál a sebesség és a biztonság között. Ebben a sémában minden relé túlnyúló zónával van felszerelve – ez a beállítás túlnyúlik a vonal távoli végén. Ha egy relé hibát észlel a túlnyúlási zónájában, „engedélyezési” jelet küld a távoli végnek. Csak akkor kapcsolja ki a saját helyi megszakítóját, ha két feltétel egyidejűleg teljesül: 1) észleli a hibát a túlnyúlási zónájában, és 2) megengedő jelet kap a távoli végtől. Ez a „kettőből kettő” logika nagy biztonságot nyújt a hamis kitörések ellen. Az engedélyező jelzés vétele megerősíti, hogy a távrelé is látja a hibát, megerősítve, hogy a védett vonalszakaszon belül van.
Értékeléskor távközlési védelmi relék , számos teljesítményparaméter rendkívül fontos. Ezek a specifikációk közvetlenül befolyásolják a védelmi rendszer biztonságát és megbízhatóságát.
Működési idő: Ez a teljes idő attól a pillanattól kezdve, hogy a védelmi relé parancsot ad ki a távirányítóig távvédelem relay kimenetet mutat be. Ennek az időnek folyamatosan ultragyorsnak kell lennie, a modern digitális eszközök esetében jellemzően 8-15 milliszekundum. Ez nem tartalmazza a megszakító saját működési idejét.
Biztonság: A védelmi terminológiában a biztonság a rendszer azon képességét jelenti, hogy elkerülje a hibás működést nem hibás körülmények között. Rendkívül biztonságos távvédelem relay robusztus jellemzőkkel rendelkezik, hogy visszautasítsa a zaj, interferencia vagy az áramellátó rendszer tranziensei által kiváltott hamis parancsokat. A biztonság a legfontosabb mert egy hamis kioldás éppúgy destabilizálhatja a rácsot, mint a kioldás elmulasztása.
Megbízhatóság: Ez a rendszer azon képessége, hogy valódi hibaállapot esetén megfelelően működjön. A megbízható rendszer biztosítja, hogy a valódi kioldó parancs sikeresen adásra és vételre kerüljön még kedvezőtlen csatornakörülmények között is. A tervezők gyakran megvalósítják redundáns kommunikációs csatornák a megbízhatóság növelésére.
Elérhetőség: Ez a rendszer készenlétének általános mérőszáma funkciója ellátására. Ez a biztonság és a megbízhatóság függvénye, és a nagy megbízhatóságú összetevők, a redundáns tápegységek és a robusztus kommunikációs útvonal-kezelés révén fokozódik.
Csatornafigyelés és diagnosztika: Modern távvédelem relays fejlett öndiagnosztikai és csatornafigyelő képességekkel vannak felszerelve. Folyamatosan felmérhetik a kommunikációs kapcsolat állapotát és integritását, és riasztást adnak leromlás vagy meghibásodás esetén. Ez lehetővé teszi a proaktív karbantartást, és megakadályozza, hogy a védelmi rendszer károsodott állapotban működjön.
